Szelídség – nyelvek, Önuralom – nyelvek magyarázata:
A két utolsó ajándékot azért kapcsoltam össze, mert gyakran együtt működnek. A Szent Szellem mindig úriember, és a gyümölcs, amit terem Isten gyermekeinek az életében mindig tapintatos, együtt érző, gyengéd és vonzó. A Szent Szellem szelídségében soha nincs durvaság vagy tapintatlanság. Egy szelíd szellemhez nem kapcsolódnak indulatkitörések vagy önző cselekedetek. Egy szelíd ember önuralmat tud gyakorolni.
A szelídség tekintettel van mások érzéseire és a körülményekre, és igyekszik begyógyítani, nem pedig felfedni mások sebeit. A szelíd szellem vonzó mások számára, és finoman bizonyságot tesz a bennünk élő Szent Szellemről. Ha egy nyelveken kapott üzenetet szelíden adnak át, akkor az az üzenetre irányítja a figyelmet és nem az üzenet átadójára. Amikor Mózes átadta Isten üzenetét a Fáraónak, akkor ezt szelídséggel tette, és nagy önuralmat gyakorolt. Az önuralom gyümölcsének fontos helye van a Szent Szellemmel betöltött hívők életében. Ha a Szent Szellem ereje uralja az életünket, akkor ez segít szellemben élni, ahelyett, hogy testben élnénk és a test bűnös gyümölcseit teremnénk. Azoknak a hívőknek a beszédében és a cselekedeteiben, akik a Szellem szerint uralmat gyakorolnak az elméjük, érzelmeik és a magatartásuk fölött, önmérséklet és Isten szerinti érettség jelenik meg. Minden Szent Szellemmel betöltött hívő használhatja a Szellemnek ezeket a beszéd ajándékait – a nyelveket és a nyelvek magyarázatát. A hívők imanyelve az egyes keresztények imaéletének és közbenjárásának a segítésére van. (1Korintus 14, 2–5) A nyelvek nemei viszont nyilvános szolgálatra adatnak, és a nyelvek magyarázatának ajándéka kell kísérje őket, azért, hogy ne okozzanak zavart, amikor a gyülekezetben használják őket. (1Korintus 14, 5–40) Amikor valaki a gyülekezetben a nyelvek ajándékát használja, a szelídség gyümölcsének kell azt kísérnie. Az üzenetnek nem úgy kell elhangoznia, mintha kontrollálatlanul jönne, hanem irányítottan, úgy, hogy a hívők épülhessenek általa. Egy Szent Szellemmel betöltött keresztény, aki nyelveken imádkozik, erősíti az újjászületett szellemét. Ezért olyan fontos, hogy minden hívőnek legyen saját imanyelve, és használja azt: "...a Szellem is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Szellem esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.
Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Szellem gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért." (Róma 8, 26–27)
A nyelvek magyarázata az önuralomhoz kapcsolódik. Az önuralom tudja, mikor kell valamit abbahagyni. Pál azt mondta, hogy aki nyelveken szól, imádkozzon, hogy meg is tudja magyarázni, amit mond. (1Korintus 14,13) Ennek az a célja, hogy építse a hívőket és meggyőzze a bűneikről a hitetleneket: "Mert jóllehet, te szépen mondasz áldást, de más nem épül abból." (1Korintus 14,17)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése